home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9506
/
COBRA.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1996-03-08
|
13KB
|
209 lines
@VNational Instruments mérô- és irányítóeszközök@N
@VVirtuális mûszerezés@N
A legtöbb mérési és irányítási feladat közös eleme a
mérésadatgyûjtés, az adatfeldolgozás, a kijelzés és a
folyamatba való beavatkozás.
@VSzemélyi számítógépek és virtuális mûszerek@N
A hagyományos mûszerekben -- például az
oszcilloszkópban, a függvénygenerátorban, a relés vezérlôben
vagy az analóg szabályzóban -- a közös funkciókat egyedileg
tervezett céláramkörökkel valósítják meg. A mûszer egyetlen,
a gyártó által specifikált feladat elvégzésére alkalmas,
vagyis nincs lehetôség arra, hogy a mûszert pontosan a
felhasználó igényei szerint alakítsák ki.
Az olcsó és nagyteljesítményû személyi számítógépek
megjelenése egy rugalmasabb, és sokszor gazdaságosabb
alternatívát kínál a mérés- és irányítástechnikai problémák
megoldására: a virtuális mûszerek alkalmazását. A virtuális
mûszerekben a hagyományos mûszerek céláramköreinek szerepét
PC-k és PC-be helyezhetô általános célú mérésadatgyûjtô
kártyák veszik át. Az így felépített rendszerek funkcióit a
személyi számítógépen futó, a felhasználó által készített
szoftver szabja meg. A szoftver módosításával könnyen
követhetôk a változó igények, illetve újabb szoftver
betöltésével ugyanaz a hardver teljesen más feladat
megoldására tehetô alkalmassá.
@VA kulcs a feladathoz: a szoftverkörnyezet@N
A virtuális mûszerek elônyei akkor használhatók ki
igazán, ha az alkalmazás létrehozásához szükséges
szoftvermunka idô- és szakismeretigénye a hagyományos
szoftverfejlesztéshez képest jelentôsen csökkenthetô. Az
egyszerû és gyors rendszerkialakítás alapfeltétele, hogy
olyan jól dokumentált driverek álljanak a felhasználó
rendelkezésére, amelyek a hardver részletes megismerése
nélkül is lehetôvé teszik annak maximális hatékonyságú
kezelését. A komplett mérésadatgyûjtô termékcsaládokat
kínáló cégek ennek megfelelôen nagy súlyt fektetnek arra,
hogy eszközeikhez színvonalas driverkörnyezetet
biztosítsanak. Fontos szempont a felhasználói program felé
kialakított egységes felület, vagyis elvárható, hogy egyazon
cég hasonló célú termékei (például a különféle GPIB kártyák)
a driver átkonfigurálása után, a szoftver megváltoztatása
nélkül egymás közt kicserélhetôk legyenek.
A driverek révén a hardvereszközök problémamentesen
integrálhatók a legtöbb programnyelvbe. Még kényelmesebbé
tehetjük a virtuális mûszerek használatát, ha a szokásos
programnyelvek helyett külön e célra kifejlesztett
rendszerekben készítjük el az alkalmazást. E
fejlesztôrendszerek nagyban leegyszerûsítik a mérés- és
irányítástechnikai feladatokban elôforduló tipikus problémák
megoldását.
@V4GL-es fejlesztôkörnyezet@N
Az egyik legismertebb ilyen szoftvereszköz a National
Instruments LabView rendszere. Ebben a környezetben a
virtuális mûszerek alapfunkciói kész eszközökként
használhatók. Míg az adatgyûjtôkártyák vezérlése, a soros, a
párhuzamos és a GPIB interface kezelése vagy a
file-mûveletek megszervezése a hagyományos programnyelvekben
komoly fejlesztési feladat, addig a LabView-ban csupán a
megfelelô funkcionális egységet kell kiválasztanunk és
konfigurálnunk. Ugyancsak kész eszközök vannak a grafikus
kezelôfelület és az összetett feldolgozási algoritmusok
létrehozásához.
A LabView grafikus fejlesztôi környezet, ami nem csak
annyit jelent, hogy a számítógép képernyôjén a mérési
eredmények és a technológiai ábrák színes grafikus formában
kerülnek megjelenítésre, hanem azt is, hogy az
adatfeldolgozási algoritmusok szintén képi úton
definiálhatók. A felhasználó csupán az adatok áramlásának
megfelelôen ""összehuzalozza" a funkcionális egységeket, a
keletkezô ""program" pedig nem más, mint a feladat
tömbvázlata. A virtuális mûszer létrehozásához nincs szükség
a hagyományos értelemben vett, nagy szakértelmet igénylô és
sok hibaforrást rejtô programozásra.
A LabView rendszer a Microsoft Windows mellett
Macintoshon és egyes munkaállomásokon is megvalósításra
került. A hagyományos programnyelveket elônyben részesítô,
gyakorlott programozók részére olyan fejlesztôi környezetek
is vannak, amelyek a LabView-hoz hasonló szolgáltatásokat
nyújtanak, de a programozás C-ben vagy Basicben történik.
Ilyen eszközök például a különbözô LabWindows rendszerek.
@VMérésadatgyûjtés és jelkondicionálás@N
A személyi számítógépes mérô- és folyamatirányító
rendszerek gyakori elemei a közvetlenül a PC buszára
csatlakoztatható ""plug-in" adatgyûjtô kártyák. A legtöbb
alkalmazásban olyan kártyákra van szükség, amelyek az analóg
bemeneti csatornák mellett a folyamat-, illetve
mérésvezérlésre alkalmas digitális ki- és bemenetekkel,
továbbá idôzítési és számlálási lehetôséggel is
rendelkeznek. Az ugyancsak alaptartozéknak számító analóg
kimenetek jól használhatók a mért objektum gerjesztésére,
pozicionálásra és szabályozási feladatokra.
A PC-s adatgyûjtô technika mai állása jól lemérhetô a
National Instruments E-sorozatú AT-buszos kártyáin. E
kártyákkal 500 KHz-ig terjedô mintavételi sebesség érhetôk
el, még a hosszú megszakítás-lekezelési idejû Windows
környezetben is. A különlegesen gyors (12 bit pontosságnál 2
**Y**s) beállási idejû NI-PGIA mûveleti erôsítôk
sokcsatornás üzemmódban és maximális erôsítés mellett is
lehetôvé teszik a teljes sebességû mintavételezést. A
kártyák egy része a hagyományos digitális pre- és
posttrigerelés mellett külön segéd A/D konvertereket
tartalmaz, amelyekel az analóg triggerelés is megoldható. Az
idôzítô rendszer lehetôvé teszi a mintavételezési frekvencia
mérés közbeni módosítását, és sok más különleges mérési
módot. A kártyák teljes mértékben szoftverbôl
konfigurálhatók, beleértve a címzést, a megszakítási és a
DMA vonalak beállítását.
A laptopot használók igényeinek kielégítésére
hitelkártya méretû, PCMCIA interface-û mérésadatgyûjtô
kártyák is forgalomban vannak. Ugyancsak a hordozható
rendszerek létrehozását segítik azok a ""stand-alone"
adatgyûjtôk, amelyek a párhuzamos porton keresztül
továbbítják az adatokat a PC-be.
Az ipari gyakorlatban sokszor elôfordul, hogy a
folyamatból érkezô jelek fizikai tulajdonságaik miatt nem
kapcsolhatók közvetlenül a számítógép adatgyûjtôkártyájára,
illetve az adatgyûjtôkártya kimenetei nem alkalmasak a
folyamatba való beavatkozásra. Az ilyen esetekben jelentkezô
illesztési feladatokat a National Instruments cég SCXI
jelkondicionáló rendszerével oldhatjuk meg. A 19 colos
keretbe illeszkedô SCXI rendszer különbözô moduljai
biztosítják az analóg és bináris jelek galvanikus
elválasztását, erôsítését, multiplexelését, és elôállítják a
távadók meghajtásához szükséges gerjesztéseket. A modulok
által feldolgozható jelek skálája az egyszerû áram- és
feszültségforrásokon kívül a hôelemek, az ellenálláshômérôk,
a nyúlásmérô bélyegek és a termisztorok kimenôjeleit is
magábafoglalja.
@VA PLC-k és a számítógép@N
A számítógép és az ipari folyamat közötti kapcsolat
nemcsak a PC buszára csatlakoztatott adatgyûjtôkártyák
segítségével valósítható meg. A National Instruments
szoftverfejlesztôi környezetei arra is lehetôséget adnak,
hogy az ipari folyamat közvetlen vezérlésére és
szabályzására PLC-ket használjunk. E megoldásoknál a
személyi számítógép RS 232-es vagy RS 485-ös soros vonalon
keresztül kommunikál a folyamatközeli funkciókat ellátó
PLC-kkel. A PC-k és PLC-k együttes használatának elônye,
hogy a PLC-k robusztusságát és precíz real-time viselkedését
kombinálhatjuk a személyi számítógépek színvonalas
megjelenítési és adatfeldolgozási lehetôségeivel.
A LabView és LabWindows fejlesztôi környezetek
tartalmazzák a soros vonalak kezeléséhez szükséges
modulokat, amelyekkel a felhasználó felépítheti a PLC-k
kommunikációs protokolljait. Természetesen a soros vonalakon
keresztül, a PLC-khez hasonlóan, autonóm szabályzókat és
különféle elektronikus mûszereket is integrálhatunk
számítógépes rendszerünkbe.
@VEgyéb virtuális mûszerarchitektúrák@N
Az eddigiekben a virtuális mûszerek és folyamatirányító
rendszerek két típusát tekintettük át: az adatgyûjtô kártyás
és a soros vonali megoldást. További lehetôséget ad a
virtuális mûszerek készítésére a méréstechnikai és
folyamatirányítási gyakorlatban elterjedt GPIB és VXI
interface-ek használata, illetve a PC párhuzamos portján
keresztüli kommunikáció.
Személyi számítógépünket egyetlen interface-kártya
beépítésével alkalmassá tehetjük a szabványos GPIB buszon
keresztüli adatgyûjtésre és beavatkozásra. Az így felépülô
rendszerekben -- a soros vonali megoldáshoz hasonlóan -- a
személyi számítógép adatfeldolgozási és megjelenítési
feladatokat lát el, míg a mérési feladatokat önálló mûszerek
végzik. A kereskedelmi forgalomban kapható korszerû
elektronikus mûszerek döntô többségének van GPIB
interface-e, így egyetlen PC-vel egy teljes laboratórium
munkáját irányíthatjuk. A GPIB buszon nagyságrendileg
nagyobb átviteli sebesség érhetô el mint az RS 232 soros
vonalon, emellett a GPIB buszra egyidejûleg több (maximum
14) mûszer is csatlakozhat.
A GPIB-s rendszereket is messze meghaladó teljesítmény
érhetô el a VXI buszra csatlakozó eszközökkel. A VME
szabvánnyal felülrôl kompatibilis VXI busz napjaink hi-tech
megoldását kínálja a mérési feladatokra. A VXI rendszerek
eleve a virtuális mûszer koncepciójára épülnek. A komplett
elektronikus mûszereket (jelgenerátor, oszcilloszkóp,
multiméter stb.) megvalósító VXI kártyákon nincsenek is
kezelô és kijelzô szervek -- a megjelenítési és beavatkozási
funkciókat csak számítógépes kezelôfelületen keresztül
érhetjük el.
@KLipták András@N
@K(További információk: Cobra Control Kft., 1097 Budapest,
@KIllatos út 7., tel.: 157-2570, fax: 282-6964)@N
@<9506\TErMPAN.GIF>■■@N Egy virtuális mûszer elôlapja a LabView-ban...
@<9506\TEMPDIAG.GIF>■■@N ... és ennek grafikus ""programlistája" LabView környezetben